A jó retus észrevehetetlen, de nem láthatatlan. ;)

 

 

 

 

 

Az átadott képeinkről: minden fotográfus egyéni stílusának szerves része az utómunka - olyan ez mint egy kézjegy, vagy egy aláírás. Már a filmes korszakban is retusáltak (akkor még direktben hardveresen, ma már ezt sokkal kifinomultabb, szoftveres beavatkozásokkal oldjuk meg): ha például problémás volt a bőr, akkor harisnyát húztak az objektívre vagy vazelinnel kenték be, hogy lágyítsák a képet (később ebből az ötletből születtek meg a kifejezetten lágy fókuszú objektívek, amik egy jellegzetesen sejtelmes atmoszférát adtak a képeknek), de ugyanígy előhíváskor, a sötétkamrában is lehetett trükközni a filmek előhívásával: az 1947 óta működő Magnum ügynökség képén a feliratok mutatják, melyik részét hogyan kell előhívni. A sötétkamra mai megfelelője a Lightroom: az egyértelmű, esztétikai okok mellett azért van rá szükség, mert a legmodernebb digitális fényképezőgépek szenzorai is csak a felét fogják át az emberi szem dinamikájának - tehát hiába tudunk korrektül fotózni, az exponálás attól még olyan mint a célbalövés: ha mellé megy, akkor utólag kicsit arrébb tolhatjuk a céltáblát vagy a köreit - a különbség az, hogy itt a cél helyrerakásával együtt a találat (némi kompromisszum árán) visszamenőleg is a helyére kerül. :) Az igényes utómunka sok időt igényel: nálunk például általában a fotózás idejének hat-tízszeresét (munkaórában). A köznyelvben egyébként fogalmi zavar van az utómunkát illetően: általánosan retusálásnak hívják, holott minden retusálás utómunka, de nem minden utómunka retusálás. Egyszerű utómunkának hívjuk az olyan alapkorrekciókat, mint a fehéregyensúly, a világosság, a kontraszt, a vízszintezés és ezeknek a kép csak egy részét helyileg érintő módosításait, amiket Lightroomban meg lehet csinálni. A Photoshopban végzett retusálás (a minden képre automatizáltan ráhúzott Portraiture vagy Portrait Pro Photoshop plugin nem minősül annak) viszont már bővített utómunka: az emberi bőr magas szintű javítása (például a szemek alatti "táskák" és a hónaljtájéki bőrhajlatok elsimítása illetve eltüntetése), a haj dúsabbá tétele, a fogak fehérítése...A virtuális plasztikai sebészet (például a test idomainak alakítása, sebhelyek eltávolítása, fogpótlás)...Végül pedig a kreatív retus: ide tartoznak az olyan dolgok, mint mondjuk a ruháról az izzadtságfolt eltávolítása, vagy személyek és tárgyak más módokon történő módosítása, eltüntetése illetve utólagosan a képbe szerkesztése, vagy éppen mindezt kompozit képekben összekombinálva egy új látványvilág teremtése. :) Minden képet egyenként utómunkázunk és teljes méretben adjuk át őket (a Mesekönyvbe kerülő képek pluszban kreatív retust is kapnak). Ha tehát megkérdeznétek, hogy "Elkérhetjük az összes nyers (raw) képet?", akkor azt válszolnám, hogy a cr2 fájlokat két ok miatt is felesleges elkérnetek: az egyik, hogy számotokra értéktelenek (semmilyen olyan dolgot nem enged a szerzői jog megtennetek a képekkel amihez a raw fájlok által nyújtott szerkeszthetőségre lenne szükség), mert a raw csak egy állomás kép elkészültének munkafolyamatában: olyan mintha az analóg fényképezőgépből kihúznánk az éppen lekattintott negatívot és azt adnám oda a sötétkamrában történő előhívás kihagyásával. A digitális nyers képeket ugyanúgy "elő kell hívni", még több utómunka fázison esnek át a (digitális) sötétkamrában, mire elnyerik végleges formájukat és számotokra is használható formátumba (a bárhol, bárki által megnézhető jpeg-be) kerülnek: a fotós által látott képi világ szerves része az utómunka, amivel ráteszi a képre a "kézjegyét" (a stílusjegyeit): az alapján lehet felismerni, hogy ő fotózta. Az étteremben sem kéritek el a Dubarry csirke alkatrészeit, hogy hátha otthon jobbat csináltok belőle... :) Még mindig a szakácsos hasonlatnál maradva tipikus példa erre a paradicsomleves: ahány szakács, annyiféleképpen készíti. Lehet finoman édesíteni akár sóval, akár cukorral, de nagyon meg is lehet cukrozni vagy el is lehet sózni. :) Maximalista lévén a legtökéletesebb eredmény elérése érdekében minden átadásra kerülő képet egyenként, külön utómunkázunk. Viszont mivel a Nagy Kaland napján reggeltől hajnalig átlagosan 1-2-3000 kép készül (a technika tévesztéseiből adódó hibaszázaléknak megfelelő rátartás figyelembevételével), ezt nem mind adjuk át: a típusképekből és a sorozatokból csak a legjobbak kerülnek be, így a képek mennyisége rögtön harmadolódik (nagyjából) és még abból is szelektálunk. Sokkal erősebb anyag formálódik így, mintha fel lenne higítva - amint azt fentebb a "hány képet kapunk a DVD lemezen" című részben is írtam: erre szokás mondani, hogy "a kevesebb több ebben az esetben". :) A kérdésre visszatérve a nyers cr2 fájlokat azért sincs értelme átadnunk, mert mi garantáltan biztonságosabban tároljuk őket, mint Ti tudnátok (3 db, földrajzilag különböző helyeken lévő szerverünkön 3 külön biztonsági másolat példányt tárolunk róluk - a hazai kollégáknak kevesebb, mint 10%-a rendelkezik ilyen szintű adatbiztonsággal). De, hogy ne távozzatok üres kézzel: a készre utómunkázott képek 16 Bites mesterfájljait a opcionálisan átadhatjuk (csak győzzétek winchesterrel: egy teljes esküvői anyag 100GB nagyságrendű). :)

 

 

• • • Az előtte / utána retusálási állapotokat bemutató gif-ek csökkentett minőségűek: csak bemutató célt szolgálnak. • • •

 

Hány apró változást tudsz összeszámolni a képeken előtte és utána? :)

 

Férfiakat retusálni mindig picit nehezebb feladat: nem szabad túlzásba esni.

 

A tökéletes pillanatot (ha lehet) még tökéletesebbé alakítjuk. :)

 

Amikor a kevesebb több: néha elég csak néhány zavaró képelemet eltávolítani.

 

Perverz módON: a dohányzás káros még a látványra is - a csikkeket leszedjük a többi oda nem valóval együtt. :)

 

Lelkünk dallamai örök harmóniában. :)

Mi nem csak azt fotózzuk amit látunk, hanem fantáziánk alkotta pluszt is hozzáteszünk Photoshopban:

 

eléggé gyanús, hogy a Kopaszi gátról nem látszik a Tejút nyári éjszakákon (sem). :)

 

Ja, a szentjánosbogarak és a Tejút csillagai is csak 1-1 pontot érnek! :)))

 

 

Kapcsolat: +36203579473   show@karpatisandor.hu   © Kárpáti Sándor 2015 Kövess a Facebook-on! Megosztás a Facebook-on!